„A nők olyanok a szívünkben, mint a falragaszok. Hogy eltüntessük az elsőt, nem kell más, minthogy ráragasszuk a másodikat, amely tökéletesen eltakarja. Talán helyenként, ha puha még a csiríz és nedves a papír, a másodikon homályosan átütnek az első körvonalai, színfoltjai. De kis idő múlva már nyoma sem látszik. És ha aztán lekaparják a másodikat, harmadikat, negyediket, velük együtt lejön az első is. Az emlékezetünk és a szívünk olyan csupasz marad, mint a fal.”